Peti Mária fordítása alapján:
A németországi Bavaria megyében Prien am Chiemseeben kiadott helyi pénzt a Chiemseet körülvevő területről Chiemgauról nevezték el Chiemgauernek. Azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a helyi kereskedelmet. Rögzített árfolyamon használják, 1 chiemgauer 1 eurót ér.
A Chiemgauer alapítása és céljai:
A projektet Christian Gelleri középiskolai tanár indította a diákjaival közösen, ma ők felelősek az utalványok nyomtatásáért, az adminisztrációért, a könyvelésért, a hirdetésért és más hasonló szolgáltatásokért. A Chiemgauer tagja egy Regiogeld nevű szervezetnek, amely a helyi pénzekkel dolgozó közösségeket foglalja magában. (Az ő példájuk nagyon jó arra, hogy nem kell minden áron hatalmas apparátus ahhoz, hogy egy pénzrendszer működni tudjon. Ez csak a mai pénz rendszeréhez kell, vagy csak ezt hitetik el velünk, mert valamivel indokolni kell a bankárok magas jövedelmét- a szerk.)
A Chiemgauer célkitűzései:
- Munkahelyek teremtése: diákokat, munkanélkülieket és önkénteseket alkalmaznak, akik így jövedelemre tehetnek szert.
- Támogatják a kulturális, oktatási és környezetvédelmi tevékenységeket. A Chiemgauer olyan non-profit szervezeteket támogat, akik ilyen tevékenységet folytatnak.
- Támogatják a fenntartható fejlődést szolgáló dolgokat mint pl a bioélelmiszerek termesztése vagy a megújuló energia források használatát támogató programok.
- Erősítik a szolidaritást: erősítik a kapcsolatot a helyi termelők és cégek között.
- Segítik a helyi gazdaságot. a Chiemgauer a vásárló erőt a régióban tartja, sokkal inkább mint az Euró, előnyben részesíti a helyi kisvállalkozásokat és a negatív kamatozás segítségével növeli az üzleti tranzakciók számát.
A pénz kibocsájtása , átváltása és elfogadása:
1, 2, 5, 10, 20 és 50-es címletű Chiemgauert bocsájtanak ki.
Hogy biztosítsák az egyes bankjegyek érvényességét, három havonta kell fizetni egy úgynevezett Scrip-et, ami megfelel a bankjegy 2%-ának. ( Ezt a rendszert demurrage-nek nevezikez a pénzforgalmi illeték egy formája, amit Silvio Gesell dolgozott ki.)
A Chiemgauer egyenértékű az Euróval és a következő módokon kerül forgalomban Prienben és a környező városokban:
- A Non-profit szervezetek jogosultak beszerezni 100 Chiemgauert 97 Euróért és újra eladják 100 Euróért és az így fenn maradó 3 Eurót saját tevékenységük finanszírozására fordítják.
- A vásárlók 100Eurót beválthatnak 100 Chiemgauerre az általuk támogatott non-profit szervezeteknél,lehetővé téve számukra, hogy hasznot húzzanak a beszerzési árból. Emellett elkölthetik a Chiemgauert névértéken a helyi vállalkozásoknál, ily módon segítve a helyi vállalkozókat és non-profit szervezeteket további költségek nélkül.
- A cégek100 Chiemgauert névértéken fogadnak el és elköltik azt saját beszerzéseikre vagy beváltanak 100Chiemgauert 95 Euróra. Ezzel elveszítenek 5% jutalékot, de többet kereshetnek azáltal, hogy a Chiemgauer felhasználókat a termékeik vagy szolgáltatásuk vásárlására, használatára ösztönzik. Az 5 Euróból-ból 2-t az adminisztráció fedezésére fordítanak, 3 pedig a non-profit szervezetek számára nyújtott kedvezményt biztosítja.
Statisztiak:
a 2008 decemberi állapotok szerint
- Tagok száma: 3000 (2007: 2400)
- Résztvevő cégek száma: 600
- A forgalomban lévő Chiemgauer mennyisége: 370 000 Chiemgauer (2009 májusában)
- Forgalom (2008): 3 000 000 Chiemgauer, (2007:2 300 000 Chiemgauer, 2006: 1 450 000 Chiemgauer)
- Non-profit szervezetek jövedelme: (2008) 33 000 Chiemgauer, (2007: 25 100 Chiemgauer, 2006: 06 800 Chiemgauer)
- A 2003-as indulástól számított összes bevétel a non-profit szervezeteknél: 103 000 Euró
www.chiemgauer.info/
helyikozossegipenz.blogspot.com/p/kulfoldi-peldak.html
A helyi valuta szerepe a lokális gazdaságfejlesztésben
A regionális fizetőeszköz fejleszti a régiót
Nem olvastam csak ezt a két bejegyzést ezen a blogon, láttam egy pár filmet is a youtube-n ezekről a helyi pénzekről, volna egy kérdésem: hogyan viszonyul az állami apparátus az ilyen helyi pénzek felé? Mert ez a fizetőeszköz csak akkor hasznos a használóknak, ha kikerüli az adórendszert. Egyébként csak komplikálja a dolgokat.
VálaszTörlésKedves Attila!
VálaszTörlésAz állam egyenlőre szavak szintjén támogatja a helyi fizetőeszközök bevezetését. A helyi fizetőeszközök használata nem jelent adócsalást. Az adót természetesen ezek után is meg kell fizetni.
A helyi fizetési eszközök alapvetően nem az adó elkerülés miatt hasznosak. Helyben tartja a fogyasztási igényeket, és így helyben ad lehetőséget termelésre, jövedelem szerzésre.
De az igazi nagy áttörést az jelentené, ha un. szabadpénz jönne létre, akár helyi, akár nemzeti fizetőeszközként. Ez kiküszöbölné a kamatos pénz működésével együtt járó társadalmi rablást. Talán kicsit erősnek tűnik a rablás kifejezés, de nem nagyon tudom mással leírni azt, amit a munka nélkül szerzett jövedelmek jelentenek, illytev azt, amikor egy egész nemzetet, vagy országokat fosztanak ki, a kamatos kamat mechanizmusán keresztül. Ma minden megtermelt 3 ft-ból 2 legalább kamatkiadások fedezésére fordítódik. Hiszen vannak hiteleink, van az államnak is hitele, A nemzeti banki törvény miatt 2011-ben az adófizetők 1400 milliárd Ft-ot dobtak össze a kereskedelmi bankok számára, de ha bármilyen terméket, szolgáltatást is igénybe veszünk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az árban benne van némi hitel kamat is. És akkor ott van a tartalékráta intézménye, amivel 1000 ft bankbetét behelyezése után a bankok 50.000 Ft hitelt helyezhetnek ki, és a tiszta profitjuk az összes tranzakció után 4.900 Ft lesz, amit a társadalom és a természet fizet meg.
Mindez egy kamatot kiküszöbölő fizetőeszközzel nem jöhetne létre. Ugyanakkor egy igazságosabb, emberibb társadalom működhetne.
Üdv
Laci